Egyszerűsített foglalkoztatás – adminisztratív teendők

A kis- és középvállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő munkaerő biztosítása. Előfordul, hogy csak néhány napra, hétre vagy szezonális időszakban van szükség plusz munkaerőre — ilyenkor az egyszerűsített foglalkoztatás (röviden EFO) jelentheti a hatékony és legális megoldást. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik, milyen adóterhekkel jár, milyen buktatói lehetnek és mire érdemes figyelni a gyakorlatban.

Mi az egyszerűsített foglalkoztatás?

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy olyan speciális munkaviszony, amelyet a cégek rövid időtartamú, alkalmi vagy idénymunka esetén létesíthetnek munkavállalóikkal.
Jogszabályi kereteit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (EFO tv) biztosítja. Az EFO célja, hogy a vállalkozások gyorsan és adminisztráció kímélő módon tudjanak legális munkaerőhöz jutni, azonban ennek szigorú keretei is vannak, amiket mindenkor figyelni és betartani szükséges. 

Milyen típusai vannak?

Az egyszerűsített foglalkoztatás típusai:

1. Alkalmi munka: rövid távú, maximum 5 egymást követő napon, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 és naptári évenként összesen maximum 90 napon át alkalmazható foglalkoztatási forma. A továbbiakban csak az alkalmi  munka szabályaival foglalkozunk majd. Egy munkavállaló évi 120 napnál hosszabban nem dolgozhat az EFO szabályai szerint.
2. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka: meghatározott tevékenységi körhöz köthető, maximum évi 120 nap időtartamban végezhető tevékenység.

Alkalmi munka legfontosabb szabályai: 

A fenti írt időbeli korlátokon (évente 90, havonta 15 nap úgy, hogy a folyamatos foglalkoztatás ne haladja meg az egybefüggő 5 napot) túl a foglalkoztatónak arra is figyelemmel kell lenni, hogy a nála egy naptári napon, EFO-ban foglalkoztatott munkavállalók száma ne haladja meg az 

• 1 főt (ha a cég nem rendelkezik főállású munkavállalóval), 
• 2 főt (ha a munkavállalói létszám 1-5 dolgozó),
• 4 főt (ha a munkavállalói létszám 6-20 dolgozó), 
• a munkavállalói létszám 20 %-át (ha a munkavállalói létszám 20 fő felett van)

A munkavállalói keret számításakor a megelőző félév átlaglétszámát alapul véve kell kiszámítani az EFO-ban maximálisan foglalkoztatható munkavállalói keretszámot. Így például, ha a munkáltató az első félévben januártól májusig nem rendelkezett munkavállalóval, majd júniusban felvett 8 dolgozót, akkor a második félévre a maximálisan foglalkoztatható EFO-s dolgozói napja 2 fő / nap lehet (azaz összesen 368 napnyi bejelentés). 

Fontos a maximális munkavállalói létszám számítása és nyomon követése, hiszen a keretet átlépő foglalkoztatás esetében az Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át a bejelentés annak adó- és járulékfizetési kötelezettségével együtt (azaz a kifizetett munkabér kapcsán levont SZJA és TB-járulék, a bruttó béren felül pedig szociális hozzájárulási adó / KIVA fizetési kötelezettség merül fel). 

Adminisztráció és bejelentés

Az EFO a Felek szóbeli megállapodása alapján, egyszerűen a bejelentés tényével jön létre, azaz nem szükséges írásos munkaszerződést kötni. Elektronikus bevallásra nem kötelezett munkáltató esetében az Efo tv. melléklete szerinti szerződést szükséges a Feleknek kitölteni és aláírni (a jogviszonyt ilyenkor is be kell jelenteni).  A bejelentést a munkaviszony megkezdés előtt kell megtenni: az Ügyfélkapun keresztül (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással vagy a 25T1042E adatlapon), mobilapplikációval (EFO, EFO pro app) vagy telefonon keresztül (telefon: 185).

Közterhek és adózás

Az egyszerűsített foglalkoztatás után átalány közteher fizetendő, amely kiváltja a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót is. 2025.02.02-től az aktuális mérték alkalmi munka esetén napi 4 400 Ft/fő. A munkavállalónak nem kell járulékot vagy SZJA-t fizetnie, ha a napi jövedelme nem haladja meg az úgynevezett mentesített keretösszeget (ez a minimálbér 130%-a). Amennyiben a jövedelem ezt meghaladja, a munkavállalónak személyi jövedelemadó-bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik (a mentesített keretösszeg alatti részt egyébként nem kell bevallani sem az éves SZJA bevallásban). 

A munkáltató a tárgyhót követő hónap 12-ig benyújtandó 08-as jelű bevallásában szerepelteti a kifizetett EFO munkabért.

Mire figyeljünk?

Bár az EFO nagyban leegyszerűsíti a foglalkoztatást, jócskán vannak korlátai és kockázatai is:

• A nap- és éves korlátokat szigorúan be kell tartani.
• A bejelentés elmaradása a feketefoglalkoztatás súlyos következményeit vonja maga után.
• A munkavállaló nem jogosult táppénzre, szabadságra, végkielégítésre.
• A munkavégzés kapcsán a napi 8 órát meghaladó munkavégzésre az Mt. szerinti pótlékokat kell alkalmazni a bérbe, mint a normál munkaviszony esetében, így túlórapótlékot
• 300 ezer FT-ot meghaladó mértékű egyes típusú adótartozásokkal rendelkező cég nem foglalkoztathat EFO tv alapján munkavállalót addig, amíg adótartozását. nem rendezi