Gyakran felmerülő kérdés, hogy lehetséges-e a tulajdonosok számára juttatást biztosítani a nyereségből, még az éves beszámoló elfogadása előtt? Igen, erre találták ki az osztalékelőleget, amely lehetővé teszi, hogy a társaság várható nyereségéből előre juttasson a tulajdonosoknak, ugyanakkor alkalmazása szigorú szabályokhoz kötött. Erről szól a mai blogcikkünk.
Az osztalékelőleg fogalma
Az osztalékelőleg lényege, hogy a társaság az adott üzleti év még le nem zárt eredménye alapján nyújt a tulajdonosoknak kifizetést. Fontos tisztázni, hogy ez a kifizetés nem azonos az éves osztalékkal, hiszen az a beszámoló elfogadása után kerül kifizetésre és kizárólag az éves beszámoló elfogadásakor lehetséges döntést hozni róla szemben az osztalékelőleggel, amelyet a szabad eredménytartalék, valamint a tárgyévi nyereség terhére, az év bármely napján kifizethetővé rendelhet a tulajdonos.
Jogszabályi keretek
Az osztalékelőleg kifizetésének legfontosabb feltételei:
- A társaságnak rendelkeznie kell olyan mérleggel, amely bemutatja, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét (ezt közbenső mérlegnek hívjuk és elkészítésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az éves beszámolóra, s kötelező könyvvizsgálat esetében még könyvvizsgálati kötelezettség is terheli)
- A kifizetés összege nem haladhatja meg az eredménytartalék és a várható nyereség mértékét.
- Az osztalékelőleg kifizetése előtt a tulajdonosok döntése szükséges (taggyűlési jegyzőkönyv, alapítói határozat formájában).
Kifizetés és elszámolás
A kifizetés menete a gyakorlatban a következő:
- A tulajdonosok vagy az ügyvezető döntést hoz az előleg összegéről.
- A kifizetést a könyvekben rögzíteni kell előlegként, elkülönítve a végleges osztaléktól.
- Az előleg kifizetésekor a társaság megvizsgálja adóbevallási és -fizetési kötelezettségeit, benyújtja a szükséges adóbevallásokat és megfizeti a kapcsolódó adóterheket
Az előleget a későbbi osztalékkal szemben el kell majd számolni, az előleget ki kell vezetni.
Adózási szabályok
Az osztalékelőleg adózása a kifizetés időpontjában válik esedékessé, magánszemély tulajdonos esetén 15%-os mértékű személyi jövedelemadó (SZJA) levonása kötelező.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint osztalékelőleg után nem, csak osztalék után szükséges szociális hozzájárulási adót fizetni, így az előleg számfejtésekor és kifizetésekor nincs teendő ezzel az adónemmel.
Gyakori hibák és kockázatok
Az osztalékelőleggel kapcsolatos leggyakoribb problémák:
- Likviditási gondok: olyan összeg kifizetése, amelyre a társaság nem rendelkezik elegendő pénzügyi fedezettel
- Jogellenes kifizetés: a társaság nem készít közbenső mérleget vagy a mérleg nem teszi lehetővé a kifizetést, ilyenkor a tulajdonosok személyesen is felelőssé válhatnak
- Könyvelési hiányosságok: az előleg nem megfelelő elszámolása a könyvekben, beszámolóban, ami adóhatással, bírsággal is járhat
- Adózási kötelezettség elmulasztása: az osztalékelőleg kapcsán fennálló adófizetési kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő elszámolása, amely adóhiányhoz, mulasztási bírsághoz vezethet
- Utólagos elszámolási problémák: ahogy fentebb említésre került, az osztalékelőleget a beszámoló elfogadásakor osztalékká kell alakítani, a kapcsolódó adókat el kell számolni (itt már felmerülhet szociális hozzájárulási adó is), s a kifizetés jogcímét (előlegből osztalékká alakult kifizetési jogcím) a benyújtott adóbevallásokban is rendezni kell
Visszafizetési kötelezettség: sokan megfeledkeznek arról, hogy az osztalékelőleg egy olyan kifizetés, amely nem eredményez végleges vagyonszerzést a tulajdonos részére, hiszen egészen addig, amíg az osztalékká nem alakul, a tulajdonos akár visszafizetésre is kötelezhető ha utóbb a Társaság eredménye, saját tőkéje nem bírja el az osztalékkifizetést
Összegzés
Az osztalékelőleg értékes eszköz lehet a tulajdonos számára ahhoz, hogy kedvezőbb adóterhek alkalmazása mellett jusson év közben jövedelemhez, de csak a jogszabályi feltételek szigorú betartása mellett szabad ezzel a lehetőséggel élni. Mindig ellenőrizni kell a társaság mérlegét és eredménytartalékát, valamint gondoskodni a megfelelő könyvelésről és adóbevallásokról nemcsak a kifizetéskor és közvetlenül előtte, de a következő beszámoló készítésekor, elfogadásakor és az azt követő bevallásokban is.
